A fül és a hallás folyamata
A fül és a hallás folyamata
Hallószervünk a levegő rezgéseit alakítja át elektromos jelekké, amelyeket az agy dolgoz fel.
6 – 12. évfolyam
mozaLink
/Weblink
Kérdések
- Igaz vagy hamis? A csigát folyadék tölti ki, amit a kengyel mozgása rezgésbe hoz.
- Igaz vagy hamis? Egy adott frekvenciájú hang mindig ugyanott kelt ingerületet a csigában.
- Igaz vagy hamis? A dobhártyával érintkező, külső hallócsont az üllő.
- Igaz vagy hamis? Hangrezgés hatására az ingerület a fülkürtben keletkezik.
- Igaz vagy hamis? A fülkürt másik elnevezése Eustach-féle kürt.
- Igaz vagy hamis? A kengyel talpa a csiga ovális ablakába illeszkedik.
- Milyen frekvenciatartományban képes az egészséges emberi fül a hangok érzékelésére?
- Mely hangok nyelődnek el a csiga alján?
- Melyik lebenyben található a hallóközpont?
- Mi köti össze a dobüreget az orr-garatüreggel?
- Mi található a külső fül és a középfül határán?
- Hol alakul ki az ingerület a fülben?
- Hol található a fülben a csiga?
- Milyen szövet alkotja a fülkagyló fő tömegét?
- Melyik NEM hallócsont a felsoroltak közül?
- Hol alakul ki a hangérzet?
- Hol rezegtetik meg az alaphártyát a mélyebb hangok keltette, kisebb frekvenciájú rezgések?
- Melyik agyideget nevezzük halló- és egyensúlyozó idegnek?
- Hol találhatók a hallócsontok?
Jelenetek
A hallás folyamata
- fülkagyló - A hanghullámokat a külső hallójáratba tereli. Fő tömegét porcszövet alkotja.
- külső hallójárat - A hanghullámokat a dobhártyához vezeti. A hallójáratot bélelő bőr termeli a fülzsírt, ami védi a bőrt a sérülésektől és a kórokozóktól. Felhalmozódása zsírdugó kialakulásához vezethet, ami átmeneti halláscsökkenést okoz.
- középfül - A dobüreg és a benne található hallócsontok alkotják. A garatüreggel a fülkürt köti össze.
- belső fül - Az egyensúlyozásban és a hallásban nélkülözhetetlen szerv.
- hallóideg - A VIII. agyideg, a csigában keletkezett ingerületet továbbítja az agyba. Ez az ideg szállítja az egyensúly-érzékelésért felelős információt is, emiatt halló-egyensúlyozó idegnek is hívjuk.
- hallópálya - A hallóideg folytatása az agyban. Rostjai a talamuszon keresztül a hallóközpontba szállítják az ingerületet.
- hallóközpont - A nagyagy halántéklebenyében található kérgi központ. Itt alakul ki a hangérzet. A hangmagasságtól függően más és más területei aktiválódnak.
- fülkürt - Az orrüreget és a középfület (dobüreget) köti össze. Ezen keresztül egyenlítődik ki a dobüreg nyomása a külső légnyomással. Jellemzően nyeléskor nyílik meg. Ha tartósan elzáródik, a középfülben a nyomás csökken, emiatt a fül „eldugul”. Amikor a külső nyomás változik, fülünk „pattog”: ilyenkor a megnyíló fülkürtön keresztül levegő áramlik ki a dobüregből (alacsonyabb külső nyomás esetén), vagy be a dobüregbe (magasabb külső nyomás esetén). A fülkürt másik neve Eustach-féle kürt.
Fül
- fülkagyló - A hanghullámokat a külső hallójáratba tereli. Fő tömegét porcszövet alkotja.
- külső hallójárat - A hanghullámokat a dobhártyához vezeti. A hallójáratot bélelő bőr termeli a fülzsírt, ami védi a bőrt a sérülésektől és a kórokozóktól. Felhalmozódása zsírdugó kialakulásához vezethet, ami átmeneti halláscsökkenést okoz.
- középfül - A dobüreg és a benne található hallócsontok alkotják. A garatüreggel a fülkürt köti össze.
- belső fül - Az egyensúlyozásban és a hallásban nélkülözhetetlen szerv.
- hallóideg - A VIII. agyideg, a csigában keletkezett ingerületet továbbítja az agyba. Ez az ideg szállítja az egyensúly-érzékelésért felelős információt is, emiatt halló-egyensúlyozó idegnek is hívjuk.
- hallópálya - A hallóideg folytatása az agyban. Rostjai a talamuszon keresztül a hallóközpontba szállítják az ingerületet.
- hallóközpont - A nagyagy halántéklebenyében található kérgi központ. Itt alakul ki a hangérzet. A hangmagasságtól függően más és más területei aktiválódnak.
- fülkürt - Az orrüreget és a középfület (dobüreget) köti össze. Ezen keresztül egyenlítődik ki a dobüreg nyomása a külső légnyomással. Jellemzően nyeléskor nyílik meg. Ha tartósan elzáródik, a középfülben a nyomás csökken, emiatt a fül „eldugul”. Amikor a külső nyomás változik, fülünk „pattog”: ilyenkor a megnyíló fülkürtön keresztül levegő áramlik ki a dobüregből (alacsonyabb külső nyomás esetén), vagy be a dobüregbe (magasabb külső nyomás esetén). A fülkürt másik neve Eustach-féle kürt.
Hallócsontok
- dobhártya - A külső fület lezáró kötőszövetes membrán. A hanghullámok hatására rezegni kezd, ezt a rezgést továbbítja a hallócsontoknak. Fülszúrás során a dobhártyán ejtenek apró vágást, amelyen keresztül a gyulladt középfülből a genny ürülni tud.
- kalapács - A külső hallócsont, a dobhártya rezgését továbbítja az üllőnek.
- üllő - A középső hallócsont, a kalapács rezgését továbbítja a kengyelnek.
- kengyel - A belső hallócsont, az üllő rezgését továbbítja a csigába. Szervezetünk legkisebb csontja.
Csiga
- 3 félkörös ívjárat - A fej szöggyorsulását érzékelik. Ha fejünk a tér bármely irányába elfordul, a félkörös ívjáratok receptoraiban ingerület alakul ki, ami a hallóideg (más néven halló-egyensúlyozó ideg) rostjain keresztül az agyba jut.
- felső csigajárat - A felső csigajáratot kitöltő folyadékot (a perilimfát) rezgeti meg a kengyel mozgása. A folyadék rezgése a csiga csúcsa felé terjed.
- középső csigajárat - Felülről a Reissner-hártya, alulról az alaphártya határolja. Belsejét folyadék (endolimfa) tölti ki.
- alsó csigajárat - Belsejét folyadék (perilimfa) tölti ki. A rezgés ebben a járatban terjed a csiga csúcsa felől az alap felé.
- hallóideg - A VIII. agyideg, a csigában keletkezett ingerületet továbbítja az agyba. Ez az ideg szállítja az egyensúly-érzékelésért felelős információt is, emiatt halló-egyensúlyozó idegnek is hívjuk.
- kerek ablak - Kötőszövetes hártya fedi. A rezgés az alsó csigajárat folyadékában a kerek ablak felé terjed, ami a csiga „kijárata”.
- ovális ablak - Kötőszövetes hártya, az ovális membrán fedi be. Ide illeszkedik a kengyel talpa. A kengyel rezgése a membránon keresztül átadódik a csiga felső járatában levő folyadéknak. Az ovális ablak a csiga „bejárata”.
Corti-szerv
- szőrsejt - A rezgés elnyelődésekor az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak. A fedőhártya hozzányomódik a Corti-szerv szőrsejtjeinek felületén található szőrökhöz, és elhajlítja azokat. Emiatt a szőrsejtekben ingerület alakul ki. A szőrök pusztulását idézheti elő a folyamatos zajterhelés, ami maradandó halláskárosodáshoz vezet. Emiatt fontos a megfelelő munkahelyi zajvédelem.
- fedőhártya - A rezgés elnyelődésekor az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak. A fedőhártya hozzányomódik a Corti-szerv szőrsejtjeinek felületén található szőrökhöz és elhajlítja azokat. Emiatt a szőrsejtekben ingerület alakul ki.
- alaphártya - A csiga folyadékában terjedő rezgést az alaphártya elnyeli, és emiatt rezgésbe jön. Ezért az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak.
- idegrostok
Hely-elv
A hely-elv szerint a hangmagasságot az határozza meg, hogy a belső fül csigájában hol jön létre a legnagyobb rezgés az alaphártyán. A nagyobb frekvenciájú rezgések, amelyek a magasabb hang hatására alakulnak ki, a csiga alapjához közel elnyelődnek, és rezgésbe hozzák az alaphártyát. A mélyebb hangok hatására létrejövő kisebb frekvenciájú rezgések a csiga csúcsához közelebb rezgetik meg az alaphártyát. Az elnyelődés helyén elektromos ingerület alakul ki, ami az agyba jut. Így az ingerület keletkezésének helye kódolja a hang magasságát.
Békésy György (1899–1972) magyar-amerikai biofizikus kísérletekkel igazolta ezt az elméletet. Felfedezéseivel alapvetően járult hozzá a hallás mechanizmusának megértéséhez. 1961-ben „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért” orvostudományi Nobel-díjat kapott.
A levegő rezgése a hang, melyet hallószervünk segítségével érzékelünk. Az egészséges fül körülbelül a 20 és 20 000 Hz közötti tartományban képes a hangrezgések érzékelésére, de az életkor előrehaladtával, illetve zajterhelés hatására ez a tartomány szűkül.
A hangrezgés hatására az ingerület a belső fülben alakul ki, és a hallóideg, illetve a hallópálya rostjain keresztül jut az agykéregi hallóközpontba. A hangérzet az agykéregben jön létre.
A hanghullámokat a fülkagyló gyűjti be és tereli a külső hallójáratba. A hang megrezgeti a hallójáratot lezáró dobhártyát. A dobhártya rezgését a hallócsontok, a kalapács, az üllő és a kengyel vezetik a csigához.
A kengyel talpa a csiga ovális ablakába illeszkedik. A csiga csontos falán belül találjuk az alaphártyát, amely a csiga hosszában a csúcsig húzódik, majd ott visszahajlik, és a Reissner-hártyában folytatódik. Ezért a csiga keresztmetszetén három járat: az alsó, a középső és a felső csigajárat látható.
A csigát folyadék tölti ki, amelyet a kengyel mozgása rezgésbe hoz. A nagyobb frekvenciájú rezgések, amelyek a magasabb hang hatására alakulnak ki, a csiga alapjához közel elnyelődnek, és rezgésbe hozzák az alaphártyát. A mélyebb hangok hatására létrejövő kisebb frekvenciájú rezgések a csiga csúcsához közelebb rezgetik meg az alaphártyát. Az elnyelődés helyén elektromos ingerület alakul ki, ami az agyba jut. Így az ingerület keletkezésének helye kódolja a hang magasságát: ez a hely-elv.
Az elektromos ingerület kialakulása a Corti-szervben történik. A csigában terjedő rezgés hatására a fedőhártya hozzányomódik az alaphártyán ülő szőrsejtekhez, a szőrök elhajlanak, és ingerület alakul ki. A Corti-szerv ily módon a rezgést képes elektromos jellé átalakítani, ami a hallóideg rostjain az agyba, majd a hallópályán az agykéregbe jut. Az agykéregben kialakul a hangérzet.